Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Május

Május – Pünkösd hava - Tavaszutó
május 1: munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja
május 2: az esélyegyenlőség napja
május 8: a Nemzetközi Vöröskereszt  napja (1881. csatlakozás)
május 10: mentősök napja
május 19: nemzetközi férfinap, tömegtájékoztatás világnapja
május 21: Magyar Honvédelem napja, biológiai sokféleség napja
május 31: nemdohányzók világnapja
anyák napja, gyermeknap, ballagás, hősök napja, asthma világnapja, nemzetközi tejnap, a kihívás napja
A hónap ismert szülöttei: Zrínyi Miklós, Szerb Antal, Berzsenyi Dániel, Vajda János, Hell Miksa, Dsida Jenő, Radnóti Miklós, Lázár Ervin, Rippl-Rónay József
Egyházi ünnepek: Sz. Fülöp és Jakab, Urunk mennybemenetele – áldozócsütörtök, Szt. Flórián – a magyar tűzoltók napja, Boldog Gizella, Szt. Mihály főangyal megjelenése, Pünkösd – Szentlélek eljövetele, Fagyosszentek, Úrnapja – az oltáriszentség ünnepe, Boldog Apor Vilmos, Szt. Jobb megtalálásának napja
A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke. A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Többnyire az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. A májusfák kidöntése járt együtt általában nagyobb ünnepélyességgel, táncmulatsággal. A májusfa ledöntésének szertartásos mozzanata volt a fa körültáncolása, a májusfára mászás. Különösen nehéz volt a lehúzott kérgű, magas fát megmászni. Azé lett a tetejére erősített ital, akinek ez sikerült.
A májusi cserebogár egy viszonylag gyakori európai bogárfaj, egyben a Kárpát-medence legnagyobb mezőgazdasági jelentőségű cserebogárfaja. Teljes átalakulással fejlődik ki 3 év alatt. Az óriási étvágyú cserebogár mind pajorként, mind kifejlett állapotában problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára. 1911-ben egy alkalommal több mint 20 millió példányt gyűjtöttek össze egy 18 km²-es erdőben. A szezonjuk alatt érdemes este vagy kora reggel lerázni őket a fákról, ilyenkor ugyanis dermedtek, kevésbé kapaszkodnak, és még röpülni sem tudnak. Az imágók tömeges megjelenésükkor mind a vad, mind a háziasított állatok kiváló tápláléka, a madarak a pajorokat is szívesen eszik.
 
Fagyosszentek: Május 12 – Pongrác, Május 13 – Szervác, Május 14 – Bonifác napja: Ókeresztény vértanúk voltak. A népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak, nem ritkák az éjszakai fagyok. Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el s védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek.
 
A gyöngyvirág a spárgafélék családjába tartozik. Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú tájain őshonos, elsősorban tölgyesekben fordul elő, de megterem lombos erdőinkben, ligetekben és bárhol, ahol a talaj nyirkos. Kedvelt lágyszárú, évelő virág és gyógynövény, sokfelé kertekben ültetik. Drogja a lomblevele, amit a gyógyszeripar dolgoz fel. Mérgező növény: rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést okoznak. Csak nagy mennyiségben veszélyes. Külsőleg ízületi bántalmak ellen használják, más anyagai szívgyógyszerek.